Share

Betegség · 2022.10.18.

Allergia – Bármely évszakban jelentkezhet

Sajnos egyesek számára a tavaszi-nyári időszak nem a legkellemesebb. Az allergiások ahelyett, hogy örömmel várnák az első melegebb napokat, antihisztaminokat vásárolnak az allergia enyhítése érdekében, hogy túléljék ezt az időszakot.

Allergia… miért csinálod ezt velem?

A nyugtalanító jelentések szerint minden negyedik ember allergiás. A szenzibilizáció krónikus immunbetegség, azaz az immunrendszer túlzott reakciója. Az immunrendszer „túlérzékeny”, emiatt nagyon intenzíven reagál azokra az ingerekre, amelyek általában közömbösek lennének számára. Ilyen ingert válhat ki például a szezonálisan virágzó füvek és növények pollenje, por, atkák, állati szőr, rovarméreg, bizonyos élelmiszerek, vegyszerek és még sok más.

Miért történik ez? Nehéz egyértelműen meghatározni, mert az allergia kialakulásának számos lehetséges kockázati tényezője van, és még mindig nem ismerjük mindegyiket. Ismeretes, hogy a genetika nagy szerepet játszik benne, mivel az allergia általában örökletes. Ha az egyik szülő allergiás, 20-40% esély van arra, hogy a gyermek is az lesz; ha mindkét szülő allergiás, az öröklődés esélye 60-80%-ra nő. A környezeti tényezők ugyanilyen fontosak. A globális ISAAC-kutatás nem mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a környezetszennyezés és az allergia között, viszont kimutatta az allergiás reakciók súlyosbodására gyakorolt ​​hatását.

A gyermek környezeti tényezőktől való elszigetelése és a túlzott higiénia szintén rontja az immunrendszert. Például egy csecsemő, akit sokáig csaknem steril otthonban tartottak pollentisztító szerekkel és szűrőkkel, a jövőben allergiás lehet az inhalációs allergénekre. Azok a gyerekek, akik korábban érintkeztek társaikkal (óvodába jártak, vagy idősebb testvérük volt), kisebb valószínűséggel szenvednek allergiától, mint azok, akik hosszú ideje elzárkóztak a környezeti tényezőktől, és steril környezetben nevelkedtek.

Mely allergénekkel találkozunk leggyakrabban?

A szezonális allergiával összefüggésben elsősorban az inhalációs és rovarallergiákra vagyunk kíváncsiak, mert ezek jelentik a legnagyobb félelmet a tavaszi-nyári allergiások számára. Az orrfolyás, a könnyező szem és a duzzanat a pollen okozta szezonális allergia leggyakoribb tünetei. Néha azonban a reakció olyan erős, hogy légzési nehézségeket, hosszú távon pedig krónikus betegséget, asztmát okoz, ami kezelés nélkül életveszélyes is lehet. Magyarországon a leggyakoribb inhalációs allergének közé tartozik a pollen: mogyoró, éger, nyír, kőris, gyertyán, platán, fű és ambrózia.

Érdemes megismerkedni a pollennaptárral, és abban az időszakban, amikor az adott pollen koncentrációja a legmagasabb, érdemes korlátozni a szabadban eltöltött időt, illetve megfelelő allergia elleni gyógyszereket szedni. A rovar allergének közé tartozik mindenekelőtt a Hymenoptera (méhek, darazsak), a hangyák és a legyek mérge. A méh- és darázsméreg különösen veszélyes a reakció gyors és heves lefolyása miatt, amely anafilaxiás sokkhoz és halálhoz vezethet. Ezért a rovarméreg-allergiában szenvedők speciális diagnosztikát és kezelést igényelnek.

Hogyan kezeljük az allergiát?

Az allergiával való együttélés megterhelő, különösen az allergia súlyos formái esetén, amikor az allergénnel való érintkezés nagyon kellemetlen. Az allergiás reakciók megelőzésében a legfontosabb a gyógyszeres terápia, amely nélkül a súlyosabb reakció lehetősége áll fenn.

Az allergia elleni gyógyszerek több alapvető csoportra oszthatók:

  • Első generációs antihisztaminok, amelyek többek között: antazolin, difenhidramin, klemasztin, dimetindén, prometazin, ketotifen, ciproheptadin, hidroxizin, triprolidin, klórfenilamin. Ezek meglehetősen régi gyógyszerek, és ritkán írják fel őket számos mellékhatásuk, köztük az álmosság miatt. Alkalmazzák viszont bőrreakciók esetén, amelyek egyik kiváltó oka a stressz lehet.
  • A második generációs antihisztaminok, például a bilasztin, cetirizin, dezloratadin, fexofenadin, az orvosok által leggyakrabban felírt antiallergiás szerek közé tartoznak. Általában nem okoznak fáradtságot vagy álmosságot. Alkalmazhatók szezonális és egész éves allergiák enyhítésére. A második generációs antihisztaminok közül a cetirizin nagyobb valószínűséggel vált ki álmosságot, mint a fexofenadin és a loratadin.
  • Glükokortikoszteroidok – allergiaellenes és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkező szteroid gyógyszerek. Inhalálhatók aeroszol, orr- vagy szájspray formájában, vagy intravénásan injekció formájában. A glükokortikoidok tágítják a hörgőket, hogy a betegek könnyebben lélegezzenek. Kenőcsök formájában helyileg csökkentik a viszketést és a duzzanatot.
  • Szimpatomimetikumok – elsősorban az orrnyálkahártya ereinek összehúzására, orrfolyás és duzzanat megszüntetésére szolgálnak, de csak néhány napig használhatók.
  • Cromonok – az asztmát kontrolláló anyagok csoportjába tartozó gyógyszerek. Elsősorban asztma és inhalációs allergiák krónikus kezelésére használják, mivel enyhe allergia- és gyulladáscsökkentő hatásuk van. Allergiás nátha és kötőhártya-gyulladás kezelésére használják.

Az allergia gyógyszeres kezelését ki kell egészíteni megelőző intézkedésekkel, azaz mindenekelőtt követni kell a pollennaptárt, be kell venni az allergia elleni gyógyszereket, és a pollenszezonban a lehető legkevesebbet szabad tartózkodni a szabad levegőn, illetve speciális szűrővel ellátott maszkokat kell viselni. A fizikai aktivitás az immunrendszerre is jótékony hatással van. Tudniillik a mozgás az egész szervezetre jó hatással van, ezért érdemes rendszeresen sportolni.

FORRÁS: baza-lekow.com.pl nyomán