Share

Betegség · 2022.12.11.

Az akut veseelégtelenség

Az akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a veseműködés napok vagy hetek alatt bekövetkező romlását tapasztaljuk. Ilyen esetekben a vesék által kiválasztott káros anyagcseretermékek mennyisége megnő, illetve megváltozik a szervezet normális só- vízháztartása és sav-bázis-egyensúlya.

Az akut veseelégtelenség alatt nemcsak a vese betegségét értjük, hanem több olyan rendellenességet, ami a vese keringésével, a húgy-ivarszervek működésével kapcsolatos. Az akut veseelégtelenség relatív gyakori, az európai országokban éves szinten 1 millió lakosból 200 új beteget diagnosztizálnak. A halálozási aránya az egyre fejlettebb orvostudomány ellenére is igen magas, mintegy 40 százalék körüli. A túlélő betegek közel ötven százaléka vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul.

Az akut veseelégtelenség előfordulása

A modern orvoslás fejlődésével a veseelégtelenséget kiváltó okai megtöbbszöröződtek, ugyanis több beavatkozás, gyógyszer, kontrasztanyag szerepet játszhat a betegség megjelenésében. A szegényes és kevésbé fejlett orvoslással rendelkező országokban a fertőző hasmenés okozta kiszáradás következtében jellemzően kiskorúak betegednek meg, a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban viszont elsősorban az idősebbeket veszélyezteti az akut veseelégtelenség. Évente hozzávetőlegesen a populáció 0,2 százalékánál alakulhat ki a betegség. Az akut veseelégtelenség százalékos növekedésének elsősorban két fő oka van: az egyik a növekvő kábítószer-használat, a másik pedig a vérveszteséggel járó közlekedési balesetek megnövekedett gyakorisága.

Az akut veseelégtelenség megjelenésének leggyakoribb okai

Az akut veseelégtelenség kialakulása három három fő okra vezethető vissza:

Gyakori az úgynevezett prerenális ok, amikor keringési ok miatt nem jut elég vér a vesébe. Ilyen ok lehet például a vérvesztés, a veseér-embólia vagy a vesevéna-trombózis. Az emberi szervezet gondoskodik a vese rendes vérellátásáról, amit több védőmechanizmus is felügyel. Különböző gyógyszerek mellékhatásaként vagy különböző betegségekben ezek a mechanizmusok hibásan működhetnek, így jelentősen csökkenhet a veséken áthaladó vérmennyiség. Ha ez az állapot tartósan jelentkezik, a vese funkciói elégtelenül működnek, ráadásul a vese szerkezete is nagy valószínűséggel károsodik.

Az akut veseelégtelenség megjelenésének másik jellemző oka a renális ok; ilyen esetben közvetlenül a vesét érintő veseelégtelenségről beszélünk. Rendkívül gyors lefolyású betegségről beszélünk, amelyet elsősorban a veséket károsító hatások idéznek elő. A renális ok az akut veseelégtelenség leggyakoribb oka, amelynek a kezelése is komoly odafigyelést igényel. Sajnos ilyen esetben a vese szerkezete ebben a csoportban törvényszerűen károsodást szenved el.

posztrenális ok kevésbé gyakori, de nem példa nélküli. Ilyen esetben a veseelégtelenséget a húgyutak bármilyen eredetű elzáródása váltja ki. A hirtelen bekövetkező, erős húgyúti nyomás a veseműködés leállását vonhatja maga után. Az elzáródás leggyakoribb okai közé soroljuk a húgyutakon belüli testeket, mint például a vesekő, a húgyúti daganat, vagy az alvadt vér megjelenése, de több külső behatás is szerepet játszhat a kialakulásában. A külső behatások köző soroljuk a prosztata megnagyobbodását és minden mást, ami a húgyutakat kívülről nyomja.

Az akut veseelégtelenség tünetei és felismerése

Mivel nem azonos kiváltó okokról beszélünk, így a tüneteket is elsősorban az váltja ki, ami miatt a betegség kialakult. Az akut veseelégtelenség felismerése sok esetben nem könnyű, hiszen az alapbetegséget és a veseelégtelenséget megfelelően és teljes bizonyossággal meg kell állapítani. A betegség első fázisában törvényszerűen az alapbetegség tünetei jelentkeznek, majd hirtelen megjelennek az elégtelen veseműködés miatt fellépő tünetek. Az akut veseelégtelenség megjelenése során a vizelet mennyisége egycsapásra lecsökken, illetve súlyos esetben teljesen megszűnik.

Az elégtelen vizeletkiválasztás és ürítés következménye a különböző testrészeken megjelenő ödéma. Gyakran jelentkezik deréktáji fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás és hasmenés is. Az ürítetlen többletfolyadék a szívre is komoly terhelést jelent, ezért gyakran magas vérnyomás jelentkezik, hosszabb távon szívelégtelenség is veszélyezteti a beteget. A legsúlyosabb szövődmnyek között meg kell említeni a tüdővizenyőt és az agyi ödémát is, amelyek sajnos az esetek jelentős százalékában végzetes következményekkel járnak. A súlyos szövődmények tünetei között meg kell említeni a megváltozott, jelentősen nehezített, szabálytalan légzés, illetve a különböző idegrendszeri tüneteket.

Az akut veseelégtelenség megállapítása

Az akut veseelégtelenség korai felismerése egyáltalán nem könnyű feladat, ezért a diagnózis sok esetben csak a betegség súlyosbodása során történik meg. Szerencsére a laboratóriumi leletek és a hasi ultrahang-vizsgálat nagy segítséget jelent az akut veseelégtelenség diagnosztizálásában. A diagnózis megkönnyíti, hogy a betegség kialakulása után rendszerint a vizelet mennyisége nagymértékben lecsökken. Ezért be kell tartani azt a szabályt, miszerint minden súlyos baleset, belgyógyászati betegség, komoly műtét után vizsgálni kell a vizelet mennyiségét, illetve a minőségét. A testsúly változása, illetve a vérnyomás ingadozása is megjelenhet az akut veseelégtelenség okaként. Természetesen csak a laboratóriumi vizsgálatok járulhatnak hozzá az alapbetegség teljes diagnosztizálásához és a vese pontos állapotfelméréséhez.

Az akut veseelégtelenség megjelenése azonnali kezelést igényel és követel meg. A betegség kezelésében elsődleges lépés a kiváltó ok pontos megállapítása és lehetőség szerinti kezelése. Az alapbetegség alapjaiban határozza meg a kezelés módját. Súlyos esetekben a vesepótló kezelés jelent megoldást. Az alapbetegség gyógyulása során a vizelet mennyisége rendkívüli módon megnövekszik, ami napi 5 liter körüli vizeletet is jelenthet. A vese regenerációja lassú folyamat, ami jellemzően fél évig is eltarthat és ritkán eredményez teljes gyógyulást.